Nos. Rólunk rész, ez az én zseniálisnak nem nevezhető ötletem volt. Így hát a vállamra veszem a terhet, miszerint valami értelmeset próbálok pötyögni. Hosszú évek óta ismerjük egymást, mindketten (többé-kevésbé) főiskolások vagyunk, és a felettébb izgalmas és érdekfeszítő órák alatt elkezdünk írogatni. Illetve Grizi elkezdtett írogatni, aztán lassan én is követtem a példáját. Régóta éreztem, van pár történet, amik meg szeretnének születni, és egy videotechnika óra alatt megírtam a Tündértánc című novellát. Nem fogok mindenre kitérni, ezek a kezdetek. A honlap Grizi ötlete volt, és... hát itt vagyunk az írásainkkal (próbálkozásainkkal-persze én csak a magam nevében beszélhetek) együtt. (mivel sajnos Grizi most nincs gép közelben, így nem tudom vele megbeszélni, de az én elképzelésem az, hogy én így, dőlttel fogok írni, ő meg majd... nem tudom, ahogy szeretne =) így könnyebb megkülönböztetni minket.)

Ehhez már nehéz több dolgot hozzátenni :) Gondolkoztam a félkövér betűn, de talán majd inkább karácsony után, hogyha meghízom az ünnepek alatt, akkor találóbb legyen. :) G.

ui.: Még annyit, hogy mindketten a színházi intézmény, a vámpírok és egyéb szürreálisnak tartott lények lekötelezett hódolói vagyunk. Bár azt hiszem, ha valaki olvasgatni kezd itt, ez hamar nyilvánvalóvá válik.

És a tánc! Azt kifelejtettük! Ha valahol, hát ott, mármint a táncteremben, folyamatosan megtalálhatók vagyunk. Persze, nem rózsaszín tütüben, és spicc ciőben (bár közelít... na jó, vicceltem) de ez még szerintem fontos. És a Margitsziget. Ez egy meghatározó pontja az életünknek, általában fényképezőgéppel vetjük magunk oda, és akkor jajj a mókusoknak, varjaknak, és egyéb csodabogaraknak! :) A paparazziban (igen, ez itt a reklám helye) láthatók képek egy-egy ilyen kiruccanásunkról. (ha valamelyikőnknek még eszébe jut valami, nem kímélünk Titeket :))